Jelképek Jobbágyiban „Napjainkban, aki megáll a templom mögötti terecske előtt, és ránéz a hatalmas kőtömbre, joggal teszi fel a kérdést: vajon miért van itt, miért került rá Jobbágyi címere? Talán segít a talány megfejtésében Wass Albert híres „Üzenet haza” című versének részlete, amely így hangzik:

Üzenem az otthoni  hegyeknek,                                                                                                                                    a csillagok járása változó.                                                                                                                                             És törvényei vannak a szeleknek,                                                                                                                                 esőnek, hónak, fellegeknek,                                                                                                                                          és nincsen ború, örökkévaló.                                                                                                                                         A víz szalad, a kő marad,                                                                                                                                               a kő marad.

A múlt  üzenete az a tulipánokból álló díszítő sor is, amely a Művelődési Ház bejáratának homlokzatán látható. A tulipán motívum előképe  i.e. III. évezredből való, a pálmavirágot ábrázolta. Ennek különböző változatai megtalálhatóak a honfoglaló magyarok ékszerein,  tarsolylemezein. Ezeket a motívumokat életfaként is értelmezik. A ma ismert ruhákon, bútorokon látható tulipánmotívum mint díszítő ornamentika hazánkban a XVII–XVIII. században terjedt el, a virág megjelenésével egyidőben. A festő asztalosok munkáin  gyakran látható ez a motívum ( például a menyasszonyi  ládákon ), valamint a református templomok kazettás mennyezetén is sokszor megjelenik ez a szép virág.” (Nógrády Andor nyugalmazott középiskolai tanár)